A község két faluját Kis és Nagysolymost meglehetősen szokatlan módon alapították. A falu néveredetéhez fűződő történet szerint Apafi Mihály uralkodása idején a XVII. században új adónemet vezettek be, melyet sólyomadónak neveztek el. A sólyomadózás gyarkorlatban is azt jelentette, hogy solymokat kellett befogadni. A madarakat a fejedelmi udvarnak szolgáltatták, ahonnan a nagyobb hatalmaknak továbbították. 1701 és 1702 közt a két Solymosból huszonegy, Lővéte községből hét, Vargyasról öt, Sófalváról pedig ötvennyolc solymász fizette, pontosabban törlesztette ezt az adót. A középkorban a sólyomtenyésztés fejedelmi foglalkozást és egyben szórakozást is jelentett, a falvaknak évente nyolc madarat kellett a fejedelmi udvarnak szolgáltatniuk. A települések elnevezése ebből a foglalkozásból, vagy a solymok tenyésztési helyéből származik, de hiteles feljegyzés erre vonatkozóan nem létezik.
A legenda szerint a két falut két testvér alapította. Nem tudtak megosztozni az örökölt földek fölött, hát solymaikra bízták a választást. A nagyobbik testvér madara a nagysolymosi völgy felé, a kisebbik testvér madara a kissolymosi völgy felé repült, innen a települések elvenezése: Nagysolymos és Kissolymos.
A legendáktól független tény, hogy a két település már ősidők óta lakott. A feljegyzésekben Kissolymos nevét előszőr 1318- ban említik. A most Várhegynek nevezett rész tetején egykor várszerű erődítmény állt, melyet a helybéliek Törökvárként ismernek, úgy tudják Domán pasa vára állott ott és sokan úgy vélik, hogy itt haladt el a római út is. A szájhagyomán úgy tartja, hogy Domán pasa a virágok szerelmese volt, virágoskertje a Rózsásponknak nevezett helyen, a várral szemben illatozott. Az egykori földvár nyomai ma is láthatóak, a legendát az is erősíti, hogy a református templomban egy török időkből származó asztalterítő is fellelhető. Kissolymos falutörvényét 1659- ben szavazták meg.
A helyiek azt vallják, hogy Kissolymos két különálló faluból alakult. A Mogyorós – patak mentén 450- 475m magasságában, a Gagy keresztje és a Végláb fő dűlők között terül el. A falu határát 650m körüli magasabb dombvidék öleli körül, a belső részektől észak- keletre emelkedik a Solymosi Láz erdős területe, 600- 650m magasságban, melyet tanyák népesítettek be. Ezen az érintetlen tájon mintegy 10 család él. A kirándulók nagyon kedvelik az autentikus, pihentető környezetet. Kissolymos falutörvényét 1659- ben szavazták meg.
Kissolymos közigazgatásilag Románandrásfalvához tartozik, mely Hargita megye délnyugati peremvidékének községe. A környék legjelentősebb anyagi forrása a mezőgazdaság. Termesztenek itt kukoricát, búzát, árpát, burgonyát, zöldségféléket, gyümölcsöt és szőlő is megterem. A község életében jelentős szereppel bír a termés betakarítása, nem csoda, hogy a szüreti bál a falu ünnepe. A falu valamikor arról volt nevezetes, hogy a sáros utcáin régebben falábakon jártak.
Mai napig nagy eseménye a közösségnek, barátok, családtagok összejönnek és közösen ünnepelnek. A fiatalok magyar és székelyruhában szekérrel valamint lóháton indulnak a környező falvakba, hogy kihírdessék és elhívják a lakókat az esti mulatságba, a szüreti bálra. A falvakban több helyen is megállnak, hogy rövid, csalogató előadásukkal jókedvre derítsék a mulatozni vágyókat.
Kissolymos napjainkig megmaradt annak az élő falunak, ahol élnek a régi szokások és az évszázados emberi értékek, ez az a hely, amely mindig visszavárja elvándorolt egykori lakóit.
1. Karácsonyi ünnepkör: a keresztény vallás egyik legmeghittebb ünnepe a karácsony. Ilyenkor a falvainkat átjárja a csendes készülés, amit megelőz az András naptól kezdődő disznóvágások sora. Karácsonykor, ahogyan elődeink is tették kalács, tejfölöslepény és szintén a kemencében sült lánykenyér kerül az ünnepi asztalokra, gyöngyözően aranyló húsleves valamint a mindenki által kedvelt töltött káposzta. A 70 év fölötti szépkorúak szaloncukorral feldíszített fenyőágat kapnak az iskolás gyerekektől. Szenteste ünnepi műsorra kerül sor a templomokban, ahol a gyererek szavalatokkal, karácsonyi énekekkel örvendeztetik meg a szülőket, nagyszülőket. Az angyal ide is ellátogat minden évben és segítői által ajándék kerül minden csodát váró, csillogó szemű gyermek kezébe.
2. Kissolymosban Szilveszter éjszakáján toronyszavalat hallható az éjféli áhítatot követően, ez is egy több száz éves hagyomány, melyet évekkel ezelőtt élesztettek újra. A vers minden esetben rigmumos óév búcsúztatásról és újévi jókívánságról szól.
3. Farsang beálltával színdarabos házasember bál ad lehetőséget a mulatásra. Ebben a periódusban az iskolás gyermekek beöltözve rövid műsorokkal készülnek a helyi kultúrotthonokban, azt követően a közönséget farsangi fánkkal kínálják. Féltve őrzött tradíció még a farsangi kukorica (leves) elkészítése is, amely előkészítésében nagy munkát igénylő, ízletes étek a farsangi kör ideje alatt.
4. Nem felejtődik el a nők köszöntése sem, valamint nemzeti ünnepünk méltő megemlékezése március 15.- én, gyermekek szavalatával, felvonulással egybekötve.
5. Húsvétkor falvainkban még mindig híven őrzik a lányos házak a tojásfestés hagyományát, pirostojással köszönik a fiúk locsolását, melyet a locsoló legények versmondása előz meg. Az ünnepkör jellegzetes ételei a báránysült, töltött bárány.
6. A meleg nyár, a vakáció elhozza a táborok örömét is. Felekezeti táborok, találkozók szerveződnek, valamint kirándulások a diákok számára. Színes programmal és tematikával, azt megelőző hosszas tervezési munkafolyamattal a gyermekek vidáman, boldogan vesznek részt a nyári tevékenységeken. A hosszú, meleg napok teret és lehetőséget kínálnak a falutatálkozók megszervezésére is.
7. A tanévkezdő ünnepélyt a szüreti bálok folytatják. Ekkor a fiatalok magyar vagy székelyruhát öltenek, ló és szekérháton járják körbe a szomszédos falvakat, táncukkal és énekeikkel kedvet csalva a falubeliek szívébe, meghívják és elvárják őket az esti szüreti mulatságra.
8. Október első vasárnapján a falubeliek köszöntik a szépkorúakat, valamint a 70. életévüket betöltött személyeket ünnepi istentisztelet keretében, ezt közebéd követi a helyi kultúrotthonban.